Az afgánok kriptovalutákhoz fordulnak az amerikai szankciók közepette
Az amerikai szankciók, a csődbe ment bankok, valamint a külföldi segélyek és készpénzátutalások elapadása a tálibok hatalomátvétele óta romokban hevert Afganisztán gazdaságában. A kriptovaluták most a segítségünkre sietnek.
A tavaly augusztusi tálib hatalomátvételt követően a 22 éves Farhan Hotak, a dél-afganisztáni Zabul tartományból, készpénz nélkül maradt.
Hotak úr egyetlen bevételi forrása néhány száz dollárnyi bitcoin volt egy virtuális tárcában. Miután ezt hagyományos pénznemmé alakította, Hotaknak sikerült tíztagú családjával Pakisztánba menekülnie.
„A tálib hatalomátvétel után a kriptovaluták futótűzként terjedtek Afganisztánban” – mondta. „Szinte nincs más módja a pénzszerzésnek.”
Hotak úr és barátai a Binance P2P kriptotőzsdéjét használják, amely lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül más felhasználókkal vásároljanak és adjanak el érméiket a platformon. Miután ideiglenes menedéket talált Pakisztánban, Hotak úr ismét Bitcoinnal és Ethereummal kereskedik, és most visszatért Afganisztánba, vlogol és kriptovalutákról tanít – digitális pénzről, amelynek nincs fizikai formája, és értéke lehetne.
A kriptovaluták rajongói szerint ezek jelentik a pénz jövőjét, és véget vetnek majd annak, hogy az embereknek a bankokra kelljen támaszkodniuk. Afganisztánban pedig a bankok álltak le, ami miatt az emberek nemcsak a kereskedelem, hanem a túlélés érdekében is a kriptovalutákhoz fordulnak.
A Google trendadatai azt mutatják, hogy Afganisztánban júliusban, közvetlenül a kabuli hatalomátvétel előtt megnőtt a „bitcoin” és a „kripto” szavakra irányuló internetes keresések száma, miközben az afgánok a bankok előtt sorban álltak, sikertelenül próbálva készpénzt felvenni.
A tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele után a kriptovaluták használata meredeken megnőtt. Tavaly a Chainalysis adatelemző cég Afganisztánt a kriptovaluták bevezetése tekintetében értékelt 154 ország közül a 20. helyre sorolta.
Mindössze egy évvel korábban, 2020-ban a cég Afganisztán kriptovaluta-jelenlétét annyira minimálisnak ítélte, hogy teljesen kizárta a rangsorából.
Sanzar Kakar, egy afgán-amerikai állampolgár szerint, aki 2019-ben létrehozta a HesabPay alkalmazást, amely segít az afgánoknak kriptovaluták használatával pénzt utalni, az ország „kriptoforradalma” az Egyesült Államok tálibok és a most hatalmon lévő Haqqani csoport elleni szankcióinak eredménye.
A szankciók miatt az afgán bankokkal folytatott tranzakciók gyakorlatilag teljesen leálltak. Az Egyesült Államok $7,1 milliárd (5,4 milliárd font) értékű vagyont foglalt le az afgán központi banktól, és leállította az amerikai valuta átutalását. Az afgán valuta nyomtatására szerződést kötő lengyel és francia vállalatok leállították a szállítmányokat.
A Swift rendszerként ismert Társaság a Világközi Bankközi Pénzügyi Távközlésért, amely a nemzetközi pénzügyi tranzakciók alapját képezi, felfüggesztette az összes szolgáltatását Afganisztánban.
Az ezt követő likviditási válság azt jelentette, hogy a kereskedelmi bankok nem tudtak hitelt nyújtani, a lakossági ügyfelek pedig nem tudták kivenni a pénzüket a bankokból.
Afganisztán, amely már amúgy is háború sújtotta gazdaság volt, GDP-jének 801 triljonja és három triljonja külföldi segélyekből és donorokból származott, az összeomlás szélére sodródott.
„Kriptovalutákat használunk arra, hogy megpróbáljuk megoldani ezt a problémát, miszerint 22,8 millió afgán az éhezés felé menetel, köztük egymillió gyermek, akik éhen halhatnak ezen a télen” – mondta Kakar úr.
Egy olyan alkalmazás, mint Kakar úr HesabPay-je, lehetővé teszi az azonnali pénzátutalásokat egyik telefonról a másikra anélkül, hogy ehhez bankokhoz, afgán kormányhoz vagy a tálibokhoz kellene fordulni. Az indulás óta eltelt három hónapban az alkalmazás több mint 2,1 millió tranzakciót és 380 000 aktív felhasználót bonyolított le.
A segélyszervezetek is felismerték a kriptovalutákban rejlő lehetőségeket Afganisztánban.
2013-ban Roya Mahboob megalapította a Digital Citizen Fundot, egy nem kormányzati szervezetet, amelynek célja, hogy számítógépes programozást és pénzügyi ismereteket tanítson fiatal afgán nőknek. A szervezetnek 11, kizárólag nők számára fenntartott informatikai központja volt Heratban és további kettő Kabulban, ahol 16 000 nőt tanítottak mindenre a Windows szoftverektől a robotikáig.
A tálib hatalomátvétel után a csoport újra arra összpontosított, hogy Zoom videohívásokon keresztül kriptovaluta-képzést nyújtson fiatal nőknek.
A Digital Citizen Fund kriptovalutákon keresztül is elkezdett pénzt küldeni afgán családoknak, hogy segítsen nekik élelemmel és lakhatással rendelkezni, egyes esetekben pedig hogy segítsen az embereknek elhagyni az országot.
„A kriptovaluta az elmúlt hat hónapban kritikus fontosságú volt Afganisztán számára. Mindenki a kereskedésről beszél. Odáig fajult a dolog, hogy felszálltam egy Kabulba tartó gépre, és az emberek a Dogecoinról és a Bitcoinról beszéltek” – mondta Mahboob asszony a BBC-nek.
Afganisztánban egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett „stablecoinok”, az amerikai dollárhoz kötött virtuális érmék, amelyek kiküszöbölik a kriptovalutákkal általában járó volatilitást. A címzettek ezután a stabilcoinokat a pénzváltókon átváltják a helyi pénznemre.
Közvetlenül a címzetteknek is elküldhetők, bankszámla nélkül.
De vannak olyan akadályok, amelyek megnehezítik a kriptovalutákhoz való hozzáférést egy átlagos afgán számára.
Az internet-hozzáférés, bár növekszik, továbbra is alacsony. A DataReportal.com adatai szerint 2021 januárjában 8,64 millió internetfelhasználó volt Afganisztánban.
A megbízhatatlan áramszolgáltatás egy másik komoly problémát jelent, mivel az áramkimaradások gyakoriak. Az ország új tálib vezetőit azzal vádolják, hogy nem fizetnek a közép-ázsiai áramszolgáltatóknak. A bankrendszer megbénulása miatt sok afgánnak nincsenek eszközei a villanyszámlái kifizetésére.
A kriptovaluták terén az oktatás is kulcsfontosságú. Hotak úr elmondta, hogy megbízható online közösségeket talált a Telegramon, a WhatsAppon és a Facebookon, amelyek kereskedési tippeket és hasznos tanácsokat adnak neki. De rengeteg téves információ is könnyen megtalálható a kriptovalutákkal kapcsolatban az interneten.
A meredek tanulási görbe és a belépési korlátok ellenére Afganisztánban a kriptovaluták használatát a status quo javulásának tekintik.
De a kriptovaluták nem csodaszerek – mondta Nigel Pont, a HesabPay vezető tanácsadója. Az Afganisztán pénzügyi helyzetére vonatkozó korlátozások feloldása kulcsfontosságú a növekvő szegénység enyhítéséhez – mondta.
„A hagyományos, központosított fiat rendszer kudarcai azok, amelyek éheztetik Afganisztánt.”
Februárban Joe Biden amerikai elnök végrehajtási rendeletet írt alá, amely 14,7 milliárd dolláros befagyasztott afgán forrást osztott fel az afganisztáni segélyek és a 2001. szeptember 11-i terrortámadás amerikai áldozatainak nyújtott segélyek között, akik 2010-ben beperelték a tálibokat és az al-Kaidát a támadásban való szerepük miatt.
- Gazdasági válság Afganisztánban a tálibok hatalomátvétele után
- Küzdelem Afganisztán éhező csecsemőinek megmentéséért
Bár a jelentések szerint a kormányzat a befagyasztott afgán devizatartalékok másik felét humanitárius csoportoknak utalná, a végrehajtási rendelet nem határozza meg, hogyan fogják felszabadítani a pénzt, és ez továbbra sem világos.
Afganisztánban a legtöbb ember még mindig likviditási és munkanélküli-segélyre vár, és az ENSZ figyelmeztetett, hogy az ország 2022 közepére elérheti a 97% „közel egyetemes” szegénységi rátát. Milliók élnek továbbra is az éhínség szélén az országban.
„Azt akarjuk, hogy az amerikai szankciókat feloldják, hogy kereskedhessünk, hogy külföldről is láthassuk a családjainkat. Azt akarjuk, hogy a befagyasztott pénzeszközöket az afganisztáni családoknak adják át” – mondta Hotak úr.